Harmadik fejezet

Lando betáplált néhány információt a fedélzeti kompjúterbe.

– Tájékoztatom Lobotot, hogy készen állunk az indulásra – mondta.

A kontrollpanelen vörös fény jelezte, hogy a Gyorskezű felkészült a merülésre. A dokkot elhagyták a technikusok, majd bezárult mögöttük a légmentesen záró ajtó.

– Kapaszkodjatok! – figyelmeztette Lando az utasait.

A Gyorskezű alól félresiklott a nehéz fémlemez.

Jacen gyomra megemelkedett, amint a búvárharang elhagyta az űrállomást, és zuhanni kezdett a Yavin felszíne felé. Lowie meglepetten morgott.

Jaina ujjai elfehéredtek, olyan erősen szorította az ülése karfáját. Néhány másodperc múlva a Gyorskezű süllyedése egyenletessé vált.

– Érzem, hogy az energianyaláb tart minket –, mondta Jaina.

Jediképességei segítségével Jacen is érzékelte az energia pulzálását, amely az űrállomáshoz kapcsolta járművüket. Érdeklődéssel nézte az ablakon át az alattuk gomolygó színes felhőket.

Jacen észrevett egy flottányi kis hajót, amelyek a kas körül rajzó méhekre emlékeztették.

A parányi hajók aranyfényben csillogó hálót húztak maguk mögött.

– Mik azok? – kérdezte Jaina, akit minden gépezet érdekelt.

– Bányavállalkozók – felelte Lando. – Coruscahalászok. Flottájuk a felhők között cirkál, és a hálót alkotó vonósugár segítségével összegyűjtik a kisebb drágaköveket. De ezek a drágakövek rendkívül aprók, akár a porszemek. Ez a tevékenység nem túl jövedelmező, de meg lehet élni belőle.

– Segítem a munkájukat, és ők százalékot fizetnek érte az összegyűjtött coruscaporból. De a nagyobb drágakövek a mélyebb rétegekben találhatók. Szerencsére az új védőburkolattal le tudunk menni egészen a felszín közelébe.

– Hát akkor menjünk le! – türelmetlenkedett Jaina.

– Hé, Lando! – vigyorgott Jacen. – Hallottam, amint két droid beszélgetett. Azt kérdezte az egyik: "Sikerült megverned a wookie-t a társasjátékban…?"

– "Igen, de az egyik lábamba és a karomba került…" – válaszolta Lando. – Szakállas vicc, kölyök.

Jacen elkomorodott, majd arca ismét felderült.

– Akkor ezért nem nevetett rajta Tenel Ka.

Jaina a fivérére pillantott.

– Nem hiszem, hogy ez lett volna az oka.

A búvárharang egyenletesen ereszkedett a felszín felé. Lando folyamatosan ellenőrizte a műszerek adatait és az energianyaláb tartását. Amint a légkört alkotó gázok sűrűsödni kezdtek, a szél is fokozatosan erősödött.

Néhány perc múlva már heves szélviharok tomboltak körülöttük, és kék villámok cikáztak át az égen. A külső burkolat feltöltődött statikus elektromossággal, amely szikrák formájában távozott a búvárharang és a tartósugár találkozási pontjánál.

Lowie meglepően hosszú morgásokat hallatott, amelyek hatására a kis droid is megélénkült.

– Jó kérdés, Lowbacca gazdám. Mi történik, ha megszakad a kapcsolatunk az űrállomással?

Hogyan jutunk vissza? – Ne aggódjatok! – válaszolta Lando. – A fedélzeten van létfenntartó készlet. Annak segítségével életben tudunk maradni, amíg az űrállomásról ideér egy mentőexpedíció. Azonkívül állandó kommunikációs kapcsolatot tartunk fenn az állomással. De legyetek nyugodtak, az energianyaláb nem enged el minket.

Mintha a szél nem értett volna egyet ezzel a kijelentéssel, nagyot lökött a búvárharangon, amitől Jacen kiesett a székéből. A fiú visszamászott a helyére, majd becsatolta magán a biztonsági övet.

Egy pillanatra mindannyian azt hitték, hogy a Gyorskezű elszakadt az energianyalábtól. A jármű úgy pörgött, mint egy kilőtt ágyúgolyó.

Lowie riadtan vakkantott, Jacen és Jaina pedig hangosan sikoltozott. Lando növelte a tartósugár energiáját, míg a pörgés fokozatosan alábbhagyott.

– Látjátok? Semmi probléma – nyugtatta meg a gyerekeket, de Jacen észrevette a férfi homlokán gyöngyöző izzadságcseppeket. – Állítsátok szorosabbra a biztonsági öveteket! A mélyebben lévő szinteken számítanunk kell hasonló erősségű viharokra. Éppen ez teszi izgalmassá a coruscahalászatot. Még egy kicsit lejjebb ereszkedünk, azután megkezdjük a drágakövek begyűjtését.

– Szeretném megpróbálni – mondta Jaina.

– Lesz rá lehetősége mindhármótoknak – bólintott Lando. – De figyelmeztetlek benneteket, hogy a corusca drágakő még idelenn is elég ritka. Lehet, hogy nem találtok semmit.

– Ha mi irányítjuk a hálót, és sikerül begyűjtenünk néhányat, azokat megtarthatjuk? – kérdezte Jacen.

Lando elmosolyodott.

– Majd meglátjuk… De nem tölthetünk túl sok időt a kutatással.

– Kár – mondta Jacen. – Pedig jó, ha az embert ösztönzi valami.

Lando elnevette magát.

– Mintha csak az apádat hallanám.

Jacennek eszébe jutottak azok a történetek, amelyeket az apja mesélt, Lando Calrissianhoz fűződő barátsága alatt átélt kalandjairól.

Lando ismét ellenőrizte a műszerek adatait, majd még több panelt nyitott ki a búvárharang alsó részén. Az ablakokon át jól láthatták az alattuk gomolygó színes gázfelhőket.

– Azt hiszem, az megfelelő lesz – mutatott Lando az egyik felhőre. – Kezdjük meg a halászatot! – Azután az órájára pillantott. – Hamarosan vissza kell indulnunk.

Jacen azonnal észrevette, mennyire ideges a férfi odalenn a mélyben. A coruscahalászok az életüket kockáztatják az értékes drágakövek megszerzése érdekében. Lando nyugtalanságát tovább fokozta a gyerekek iránt érzett felelőssége.

A Gyorskezű olyan mélyre hatolt a bolygó atmoszférájában, ahová már nem jutottak le a Yavin napjának sugarai. Lando bekapcsolta a búvárharang reflektorait, de a sűrű gázrétegen alig tudott áthatolni a fényük.

– Mindjárt kivetjük a hálót – mondta Lando.

– Ez tulajdonképpen egy rácsot alkotó elektromágneses erőtér, amely összegyűjti a vihar által felkavart corusca drágaköveket. Csak néhány perc áll a rendelkezésetekre, azután vissza kell térnünk a bázisra. A vihar kezd erősödni.

Jacen nem érezte a vihar erősödését. Számára már ezek a körülmények is elég rossznak tűntek.

De látta Lando arcán a nyugtalanságot, ezért nem akart akadékoskodni.

– Lowbacca, próbáld elsőként te! – javasolta Lando. – Ülj ide előre, és kezeld a műszereket!

A fiatal wookiee belepréselte magát a szűk ülésbe, majd kezeit a műszerpultra helyezte. A térháló mozgását irányítókar segítségével lehetett szabályozni, és a sugárnyalábok úgy tekeregtek a sűrű felhőben, mintha egy hatalmas polip karjai lettek volna.

Jacen a búvárharang alján elhelyezett ablakokon át figyelte a sárga színnel csillogó térhálót, amely mélyen behatolt a gázfelhőbe. De az elektromágneses csápoknak nem sikerült egyetlen drágakövet sem kihalászniuk.

Néhány perc múlva Lowie csalódottan felmordult.

– Lowbacca gazdám azt szeretné, ha másvalaki próbálkozna – tolmácsolta Em Teedee.

Lowie átadta a térháló irányítását Jainának, aki reménnyel telve kezdett a munkához. A lány barna szemei feszülten figyelték a háló mozgását, miközben nyelve hegyét összeszorította ajkaival. Jacen lelkesedése is egyre alábbhagyott, miközben az ablakon át bámulta húga meddő fáradozását.

– Ne legyetek elkeseredve – vigasztalta őket Lando. – Figyelmeztettelek benneteket, hogy a coruscagyűjtés hosszú, fáradságos munka. A corusca drágakő rendkívül ritka. Éppen ezért annyira értékes.

Jaina még néhány percig folytatta a kutatást, azután feladta. Jacen felállt, igyekezett megtartani egyensúlyát a dülöngélő búvárharangban, majd helyet foglalt a műszerpult mögött.

Amint kezébe vette az irányítókart, és megkezdte a térháló mozgatását a sűrű gázfelhőben, úgy érezte, mintha ujjaival turkálna a puha tengerparti homokban. Ugyanakkor jedi érzékeit kinyújtotta az értékes drágakövek felé. Nem tudta, milyen érzetet válthat ki tudatában a coruscakő, de bízott abban, hogy felismeri, ha rábukkan egyre. De az alatta tornyosuló felhő üresnek tűnt. Mindössze értéktelen porszemeket lelt a sűrűn gomolygó gázban.

Jaina ott ült közvetlenül mögötte, és a fiú érezte ikerhúga izgatottságát. Mindannyian szerették volna, ha találnak egy drágakövet, és már csak Jacen erőfeszítéseiben bízhattak. A fiú már majdnem feladta a kutatást, amikor tudatában megjelent egy parányi csillogó tárgy képe. A térhálót a csillogás felé irányította, és az elektromágneses csápok letapogatták a környezetüket.

Jacen minden figyelmét a csillogó tárgy érzetére összpontosította, míg a kép egyre tisztábban rajzolódott ki előtte.

A kontrollpanelen felvillant egy jelzés.

– Találtam egyet! – kiáltotta Jacen.

Lando éppúgy meglepődött, mint a többiek.

– Valóban – bólintott a férfi. – Hozzuk be gyorsan! Azután indulnunk kell.

Lando visszahúzta a térhálót a Gyorskezű rakterébe. Miután stabilizálta a vonósugarat, kinyitotta a parányi raktér ajtaját, és, a fedélzetre emelt egy fémdobozt, melyre ráfagyott a pára.

Kinyitotta a fedelet, majd a tenyerébe vette a szabálytalan alakú, mégis gyönyörű corusca drágakövet. A kő jóval nagyobb volt, mint az, amelyiket az űrállomáson mutatott a gyerekeknek.

A belsejében csodálatos színekkel ragyogott a foglyul ejtett tűz.

Jacen lélegzet-visszafojtva vette el Landótól az értékes követ, és áhítattal tartotta a tenyerében.

– Nézzétek, mit találtam!

Jaina és Lowie gratulált a sikerhez, Lando pedig sejtelmesen mosolygott. Eszébe jutott az ígérete, ezért nem fogadta el a drágakövet, amikor a fiú szomorúan vissza akarta adni.

– Vigyázz rá, Jacen! – mondta. – Egy háztömböt vásárolhatsz az értékéből.

– Olyan sokat ér? – döbbent meg Jacen. Ujjait végighúzta a sima, kemény felületen. – Mi lesz, ha elveszítem?

– Tedd a csizmádba! – javasolta Jaina. – Onnan még nem ejtettél ki semmit.

– Igazad van – bólintott Jacen. – Azt hiszem, anyának adom a legközelebbi születésnapjára.

Lando elmosolyodott.

– Ilyen értékes ajándékot még Han sem adott soha Leiának – mondta. – Ilyenkor sajnálom, hogy nincsen néhány gyerekem. De most már ideje indulnunk.

Mintha sürgetni akarta volna őket, egy újabb hatalmas szélroham táncoltatta meg a búvárharangot. Jacen majdnem leejtette a drágakövet a földre, de azután olyan erősen a markába szorította, hogy elfehéredtek az ujjai. Végül mégis inkább a csizmája szárába csúsztatta, nehogy elveszítse.

Lando Calrissian összeráncolta a homlokát, miközben növelte a vonósugár energiáját, amely lassan megkezdte a Gyorskezű felhúzását a Yavin biztonságosabb légrétegébe.

A vihar hevesen dobálta a hajót. Váratlanul koppanás hallatszott odakintről, Lando riadtan nézte a falakat.

– Még egy! – kiáltotta a férfi. – Jaina, menj az ajtóhoz, és ellenőrizd, hogy tökéletesen zár-e a szerkezet!

– Mi történt? – kérdezte Jacen.

Jaina ellenőrizte a zárat.

– Úgy tűnik, minden rendben.

– Mi volt ez? – nézte Jacen az oldalfalon keletkezett parányi horpadást. Szerencsére a burkolat nem lyukadt ki.

– Nagy sebességgel belénk ütközött egy coruscakő. Mintha egy lövedék csapódott volna be. Szerencsére a pajzs megvédett minket. – Lando megcsóválta a fejét.

– Sokszor órákat töltök kutatással idelenn, eredménytelenül. Csak egyszer hozlak le benneteket, és Jacen máris talál egy drágakövet, a másik pedig beleütközik a hajónkba, amikor már felfelé igyekszünk. Ez szinte hihetetlen.

Lowie morgott néhányat, Em Teedee pedig azonnal beszélni kezdett.

– Egyetértek Lowbacca gazdámmal, aki reményét fejezi ki, hogy utunk során nem találkozunk több drágakővel.

A felsőbb gázrétegekben kékes színű villámok cikáztak át az égen. De a búvárállomás közelében a vihar elcsendesedett. Lando szemmel láthatóan megkönnyebbült.

Amint visszatértek a búvárállomásra, és a hajó bedokkolt, Lando nagyot sóhajtva dőlt hátra a pilótaülésen.

A dokkot feltöltötték egy atmoszféra nyomású levegővel, majd Lando kikapcsolta a búvárharang védőpajzsát alkotó erőteret.

– Biztonságban visszajutottunk – mondta, azután kimászott a szűk fülkéből. – Azt hiszem, egyelőre elég volt a kalandokból. Mi lenne, ha ennénk valamit?

Lando alig fejezte be a javaslatát, amikor megszólaltak a búvárállomás riasztóberendezései.

– Mi történhetett? – kérdezte csodálkozva Lando.

A három jedinövendék sietve kimászott a Gyorskezű kabinjából, és követték Landót, aki a falra szerelt kommunikációs terminálhoz szaladt.

– Itt Lando Calrissian. Helyzetjelentést kérek.

– Azonosítatlan flotta hagyta el a hiperteret – válaszolta az állomás biztonsági főnöke. – Nem válaszolnak a jelzéseinkre, és nagy sebességgel a búvárállomás felé tartanak. A szándékuk ismeretlen.

Jacen és Jaina az ablakhoz siettek, és a világűr sötétségét bámulták. Azután Jacen megpillantotta az űrhajókat, amelyek meteorrajhoz hasonlóan száguldottak feléjük. Érezte, hogy az idegenek rossz szándékkal közelednek.

– Úgy tűnik, mintha birodalmi flotta lenne… – jegyezte meg Jaina.